Minden év novemberének harmadik csütörtökjén világszerte arra szólítják fel a dohányzás rabjait, hogy egy nap erejéig függesszék fel káros szenvedélyüket. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) azt szeretné elérni, hogy ez a füstmentes időszak egy életen át tartson – fogalmaz a szervezet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente több mint 3 millió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély ártalmaira. Ha nem hoznak komoly intézkedéseket, akkor ez a szám 2025-re 10 millióra emelkedhet – állítja a WHO.

A füstmentes világnap ötlete Massachusetts állam kormányzójának a nevéhez fűződik. Arthur P. Mullaney 1971-ben arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne gyújtsanak rá, és azt a pénzt, amit aznap a cigarettára költenének, fordítsák a helyi középiskola támogatására. A kezdeményezés elérte a célját, 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) is csatlakozott a nemes célhoz. Mintegy egymillió embert sikerült rávenniük arra, hogy csak egyetlen napra hagyjanak fel káros szenvedélyükkel. 1977-ben elérték, hogy minden állam csatlakozzon a mozgalomhoz, az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére pedig november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították.

A statisztikai adatok szerint a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada, közel 1,3 milliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért felelős.

Magyarország dobogós

Magyarország a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Ezeket ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi „rudat” – az Egyenlítő hosszának mintegy negyvennyolcszorosát – füstölik el évente.

Merkely Béla, az MKT elnöke hangsúlyozta, Magyarországon mintegy 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.

Mindenképpen érdemes letenni

„Mindenképpen érdemes letenni a cigarettát, hiszen ha időben abbahagyjuk, az általa okozott károsodások visszafordíthatók” – fűzte hozzá az orvos. „Ha valaki abbahagyja a dohányzást, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek, és ez a folyamat a későbbiekben is folytatódik” – vélekedett.

A tapasztalatok szerint annál, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna: 20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre, ugyanakkor egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, míg 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év múlva 25 százalékkal csökken a heveny szívizomelhalás kialakulási lehetősége, és 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén.